Hosszú ideig volt kollégánk, Dr. Sudár Sándorné Dr. Svingor Éva a múlt héten elhunyt.
A család a járványra tekintettel legszűkebb családi körben búcsúzik tőle.

Életének 72. évében elhunyt Sudár Sándorné Svingor Éva, az Atommagkutató Intézet Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumának nyugalmazott vezetője, egykori tudományos főmunkatársa. Éva 1971-ben szerzett fizikus diplomát Debrecenben az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd ugyanitt egyetemi, illetve PhD doktori címet is.

1977-ben kezdte meg kutatói munkáját az MTA Atommagkutató Intézetében a Rb/Sr Laboratórium munkatársaként, ahol kezdetben geokronológiai kutatásokat végzett, illetve ehhez kapcsolódóan stabilizotóp-arány mérési módszereket fejlesztett. Kitartó, lelkiismeretes, alapos és magas színvonalú munkája során érdeklődési köre gyorsan bővült a komplex környezetkutatási témák irányába, minek eredményeként 1994-től már a Környezetanalitikai Laboratórium munkatársaként a mérési adatok feldolgozásában és kiértékelésében, valamint azok alkalmazásaiban, környezeti és hidrológiai modellezésben végzett úttörő munkát. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai nukleáris környezetvédelem számára végzett szennyeződésterjedési modellszámítások megalapozásában, azok izotópanalitikai szemléletű fejlesztésében és értelmezésében, többek között a Paksi Atomerőmű és a hazai radioaktívhulladék lerakók számára.

Számos sikeres diplomamunka, TDK dolgozat és PhD fokozatot szerzett diák rendkívül türelmes és segítőkész témavezetője volt, elültetve mindegyikőjükbe a rendszerszemléletű izotópos környezetkutatás iránti elhivatottságot. Munkásságának jelentős részében Hertelendi Edével (1950-1999) együtt dolgozott, akivel közösen teremtették meg az Atommagkutató Intézet mára nemzetközi hírű Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumának alapjait. Több, mint 100 tudományos közleménye jelent meg, melyek témái felölelik a földtani kormeghatározás mellett a felszíni és felszín alatti vízbázisok kutatásának és védelmének területét, a nukleáris környezetvédelem problémáit és a radiokarbon kormeghatározás alkalmazásait régészeti és környezeti kutatásokban. Alapító tagja, majd szerkesztőbizottsági tagja volt a hazai kiadású Archeometriai Műhely szakmai folyóiratnak.

Egy fiatalos, energiával teli, melegszívű, mindig segítőkész, rendkívüli munkabírású és felkészült munkatársat veszített el az Atomki Svingor Éva személyében, aki mind emberi, mind szakmai értelemben nagyon fog hiányozni. Most döbbenünk csak rá, hogy Éva mennyire meghatározó személyiség volt az Atomki hitelességének, karakterének, hangulatának kialakításában, és milyen komoly szerepe volt az intézet jövőjének - mai jelenünknek - megalapozásában. Emlékét szeretettel őrizzük.

A búcsúztatásra a koronavírus járvány miatt csak a legszűkebb családi körben kerül sor.

Aki szeretettel gondol rá, kérjük, gyújtson egy gyertyát emlékére.