A Nagy Hadronütköztető (LHC) kísérletei által gyűjtött adatok elemzésével kiderült, hogy a részecskefizikai standard modell nagy pontossággal írja le a nagyenergiás szóráskísérletek végállapotainak gyakoriságát. Ugyanezek a kísérletek nagy erőfeszítéssel keresnek új részecskéket az adatok között mindeddig sikertelenül annak ellenére, hogy más kísérletekből tudjuk, hogy a standard modellel nem lehet minden megfigyelést értelmezni. A modell szupergyenge kiterjesztése azzal a céllal készült, hogy egy modellen belül értelmezni lehessen a neutrínók tömegét és a megfigyelt barion aszimmetriát, legyen sötét anyag jelölt, és megértsük a kozmikus infláció és a sötét energia létezésének magyarázatát. Az előadásban megmutatom, hol tart a modell fenomenológiája.

Az előadás előtt 10:30-tól tea.